SIENNA SZEMSZÖGE

Az éjszakai levegő hűvös volt a bőrömön, ahogy eltávolodtam a fogadóterem ragyogó fényeitől. A sarkaim halkan kopogtak a kertbe vezető kőösvényen, a hangot szinte elnyomta a zene és a nevetés távoli zsongása. Az esküvő gyönyörű volt, persze, de nem tudtam szabadulni az érzéstől, hogy nem tartozom oda. Az, ahogy Camilla megalázott, még mindig égetett a mellkasomban, bármennyire is