Sienna szemszöge

A csend fojtogató volt a szobában, terhes a feszültségtől és a kimondatlan szavaktól. A levegőben még ott bujkált a fertőtlenítő éles szaga, ami keveredett a vér halvány, fémes illatával. Lorenzo a kanapén ült, szokásos pökhendi vigyorát elhalványította a kimerültség és a fájdalom, de még mindig ott volt az arca szegletében – mert neki mindig viccelődnie kellett, még akkor is, ha