Sienna szemszöge

A szobában csend honolt, leszámítva az óra halk ketyegését. A konyhaasztalnál ültem, ujjaimmal az asztallap szélébe kapaszkodtam, az elmém pedig még mindig kábult volt a történtektől. Emilio, Lorenzo és Donato körülöttem ültek, tekintetük éber és türelmes volt. Nem sürgettek. Nem követeltek válaszokat. Egyszerűen csak hagyták, hogy ott üljek a saját gondolataim sűrű, fojtogató súl