Sienna szemszöge

A szobában sűrű volt a csend, csak a lélegzetünk lágy neszét lehetett hallani. A csók olyan volt, mint egy szikra – egy feszülő, vibráló energia, amely egyszerre nyugtatott meg és kavart fel. Éreztem a kezüket magamon, ahogy megtámasztanak, ahogy a földön tartanak, de ez nem csak a fizikai érintésről szólt. Valami mélyebbről. Valami nyersről. Nem csupán szavakkal kértek bocsánatot