Sienna szemszöge

Úgy léptem ki a fürdőszobából, mint aki épp most élt túl egy hatalmas vihart. Sajgott a mellkasom. Égettek az ajkaim. A lábaim mentek maguktól, de az elmém ott maradt a falak között – csapdába esve a szavaik hősége és mindannak a súlya között, amit nem mondtak ki.

Donato. Emilio. Lorenzo.

A hangjuk még ott visszhangzott a fejemben, körbefonva ép eszem peremét. Ahogy rám néztek. Am