Sienna szemszöge

A napfény beáramlott az ablakon, gyengéden ébresztgetve. A szemem felpattant, és egy pillanatig csak feküdtem ott, hallgatva a madarak énekét odakintről. Az ágy meleg volt, puha, és még mindig az ő illatukat árasztotta – Donato tiszta pézsmaillatát, Emilio kölnijét és Lorenzo földes aromáját. Sóhajtottam, szorosabban magam köré vontam a takarót, és éreztem, ahogy lassú mosoly kúsz