Sienna – Egyes szám első személy

---

Nem tudtam, mióta ülök már ott.

A nap már alacsonyabban járt, lágy aranyfényt árasztva az ablakokon keresztül. Összegömbölyödtem egy csendes kis zugban a folyosó mellett, a térdemet a mellkasomhoz húzva, és csak... gondolkodtam. Vagy talán nem is gondolkodtam. Csak ott voltam. Minden nehéznek tűnt a mellkasomban, mintha benntartanám a levegőt, és nem tudnám kif