Donato szemszöge

A tűzhely felett álltam, és olyan hévvel kavargattam a rántottát, mintha személyesen vérig sértett volna. A szalonna már sült a mellette lévő serpenyőben, illata betöltötte a konyhát. Nem voltam éhes. Egy cseppet sem. De Siennának ennie kellett, és ha volt valami, amit most tehettem érte, az az volt, hogy gondoskodom róla: kerüljön valami meleg a gyomrába. Valami ismerős. Valami b