Donato szemszöge

A dolgozószoba félhomályos volt, az éjszaka füstje még úgy kapaszkodott a mennyezetbe, mintha nem lenne hajlandó távozni. Az ablakok feketék voltak a koromtól. A hosszú asztalt térképek és szétszórt dokumentumok borították, de én valójában egyiket sem láttam. A székben ültem, könyökömet a térdemen nyugtatva. A szemem a padlóra szegeződött, de a gondolataim egészen máshol jártak.

S