~Sterling~

Pontosan este tíz órakor értem haza, és Cassidyt a kanapén kucorogva találtam. A lépteim lelassultak, ahogy közelebb értem hozzá. A haja az arcába hullott, elrejtve azt a tekintetem elől.

Aludt – a lassú, egyenletes légzéséből és a körülötte lévő csendes nyugalomból rögtön tudtam. Önkéntelen mosoly futott át az arcomon. Valószínűleg rám várva aludt el. Az én makacs lányom.

Letettem az a