Graeven fél órán át állt a saját háza előtt, próbálva visszaszorítani a likán énjét az elméje mélyére, mielőtt belépne. Tudta, hogy amint kinyílik az ajtó, megérzi majd az illatát, és ráveti magát. Ismét lehunyta a szemét, ahogy felidézte a lány korábbi izgalmának illatát. Olyan erős volt, hogy belengte az egész kiképzőpályát, és eltömítette minden érzékszervét. Az a kis taknyos, akit épp edzett,