„Graeven bácsi!” – kiáltották mindannyian, és úgy másztak Graevenre, mintha csak egy mászóka lenne.

Graeven anyja felnevetett, és Kaelith karját simogatta, miközben várták, hogy a káosz alábbhagyjon. „Ez minden alkalommal így megy” – kuncogott. Kaelith szíve melegséggel telt el a látványtól, ahogy elrendelt társa az unokaöccseivel és unokahúgaival játszik és csiklandozza őket. Graeven arcán széles