Evelina

Besurrantam a próbafülkébe, hálásan a pillanatnyi magányért, hogy kifújhassam magam. Az éjfélkék ruha elegánsan lógott a vállfán, mintha gúnyolódna velem.

Pár perccel később jöttem ki, a szegélyét rángatva. – Szerintem túl rövid.

Szemei lassan végigkúsztak a lábakon. – Tökéletes.

– De—

– Próbáld a következőt.

Egy visszafogott fekete ruhát kaptam fel, hosszú ujjakkal és magas nyakkivágással