Alaric

Az arcomat semlegesen tartottam, bár az agyam vadul kereste a módot, hogyan szabaduljak meg tőle, mielőtt Evelina visszaér.

„A barátomra, Gidre várok.” Az ajtófélfának támaszkodtam, szándékosan elállva a bejáratot.

Isadora tökéletesen manikűrözött ujjai végigsimították a ruhája kivágását. „Valóban? Esküdni mertem volna, hogy valaki másra számítottál.” A mosolya kiszélesedett. „Esetleg rám?”