Evelina

A piros ruha a kabát védelme nélkül még többet mutatóvnak érződött, az anyaga rátapadt a testem minden ívére.

Alaric hátralépett, a szeme elsötétült, ahogy végigmért. A tekintetének szinte fizikai súlya volt, mintha az ujjai követnék végig minden centi fedetlen bőrömet. Nézése intenzitásától a bimbóim megkeményedtek a melltartó vékony anyaga alatt.

„A francba” – lehelte, lassan körbejárva.