Evelina

A szájába fojtottam a zihálást, ahogy ujjai a ruhám szegélye alá csúsztak, megtalálva az érzékeny bőrt a harisnyám felett.

„Végig hergelt az ebéd alatt” – mormogta az ajkaimra.

„Én?” Kissé hátrahúzódtam. „Maga volt az, aki lábacskázott az asztal alatt.”

„És maga minden másodpercét imádta.” A fogaival végigszántotta az alsó ajkamat. „Ismerje el.”

Nem válaszoltam, inkább visszanyomtam a szám