Evelina

A kristálytál hideg volt az ujjaim alatt, ahogy letelepedtem a kanapéra, tisztes távolságot tartva, amit Alaric azonnal felszámolt, amint közelebb csúszott.

„Crème brûlée” – mondta a desszertet nézve. „Tökéletes, kemény külső, ami lágy, megadó belsőt rejt.” Szemei rám villantak. „Emlékeztet valakire.”

„Nem tudom eldönteni, hogy ez bók vagy sértés” – feleltem, és a kanalammal megkocogtattam