Evelina

Anya leült az ágyam szélére. „Szóval, mikor látom újra Alaricot?”

Ittam még egy korty kávét. „Meghívtam vacsorára vasárnap.”

Az arca felragyogott. „Csodás! Elkészítem a különleges lasagnémat.”

„Anya, nem kell így kitenned magadért—”

„Badarság! Nem mindennap hoz haza a lányom egy férfit vacsorára, pláne olyat, aki ennyire oda van érte.”

Majdnem félrenyeltem a kávét. „Oda van? Alaric Sterlin