Evelina

A liftben csendben álltunk. Alaric állkapcsa megfeszült, a tartása merev volt. Elowen megjelenése láthatóan hatással volt rá, de nem tudtam eldönteni, hogy vágy, düh vagy valami egészen más-e az oka.

„Csendes vagy” – jegyezte meg, ahogy lefelé tartottunk.

„Csak emésztem a dolgokat.”

„Mit emésztesz?”

Egyenesen a szemébe néztem. „Elowent. A hatást, amit rád gyakorol.”

Felvonta a szemöldökét.