Evelina

Alaric hatalmas kezei a csípőmre fonódtak, ujjai birtokló intenzitással mélyedtek a húsomba.

„Tárd szélesebbre a lábaidat” – parancsolta.

Megigazítottam a tartásomat, kiszolgáltatottnak és sebezhetőnek érezve magam, ahogy a meleg víz a hátamon csorgott. A keze előrecsúszott, ujjai a hasamon táncoltak, mielőtt mélyebbre merültek volna.

„Már most kurva nedves vagy” – morogta, ahogy ujjai meg