Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Evelina
Anya felvonta a szemöldökét. „És te nem?”
„Ezt most hogy érted?”
„Úgy értem, hogy a lányom túl sokat dolgozik.” Felém dobott egy szem popcornt. „Szabad, hogy legyen magánéleted is, tudod.”
Elkaptam a popcornt, és a számba dobtam. „Mondja ezt az a nő, aki régen heti hatvan órát dolgozott.”
„És nézd meg, hova jutottam vele,” vágott vissza, magára mutatva. „Ne légy olyan, mint én, Evelina.”
A