Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Evelina

Anya felvonta a szemöldökét. „És te nem?”

„Ezt most hogy érted?”

„Úgy értem, hogy a lányom túl sokat dolgozik.” Felém dobott egy szem popcornt. „Szabad, hogy legyen magánéleted is, tudod.”

Elkaptam a popcornt, és a számba dobtam. „Mondja ezt az a nő, aki régen heti hatvan órát dolgozott.”

„És nézd meg, hova jutottam vele,” vágott vissza, magára mutatva. „Ne légy olyan, mint én, Evelina.”

A