Evelina

– Régebben festettem – mondtam végül. – Leginkább akvarelleket. Tájképeket. Évek óta nem csináltam. Nem volt időm.

– Arra mindig van idő, ami fontos – mondta egyszerűen Lulu.

A szavai mélyebben érintettek, mint szánta. Mi volt fontos nekem? A munkán túl, az Alariccal kötött egyezségemen túl, a felelősségeimen túl?

– Megjött a kaja! – kiáltott Jax, megmentve az újabb önelemzéstől.

Haltacót