Evelina

A tükör előtt álltam, és alig ismertem fel a nőt, aki visszanézett rám. Az éjfélkék ruha minden idomomat követte, selymes anyaga pedig megcsillant a fényben, ahogy megfordultam. A mélyen dekoltált szabás pont annyit mutatott meg, amennyi még merész volt, de nem lépte át az illetlenség határát, míg a combközépig érő felvágás minden lépésnél incselkedő pillantást engedett a lábamra.

„Wow” –