Evelina

A kérdés váratlanul ért. Pislogtam, lázasan keresve egy választ, amivel nem árulom el magam. „Semmi közöd hozzá.”

„Egyszerű kérdés. Találkozol valakivel?”

„Miért érdekel ez téged?”

„Kíváncsi vagyok.”

„Hát, maradj is az.” Megigazítottam a szatyrokat a kezemben. „A magánéletem már nem a te gondod. Ha egyáltalán valaha az volt.”

„Csak mondd meg. Igen vagy nem.”

„Miért? Hogy aztán mit csinálj?