Evelina

Theo dinoszauruszos pólóját igazgattam, próbálva átduszkolni ficánkoló karjait az ingujjakon.

„Ehetünk desszertet?” Egy lábon ugrált, miközben én a szövettel küzdöttem. „Egy óriásit? Ilyen nagyot?” Karjait olyan szélesre tárta, amennyire csak tudta, majdnem arcul csapva vele.

„Majd meglátjuk.” Lehúztam a pólót, és a cipője után nyúltam. „Előbb a jobb lábadat, pajti.”

„De én óriási desszert