VOKAR

Egy őr lép hozzám, és mélyen meghajol. „Elnézést a zavarásért, uram, de az apja várja önt.”

Összevont szemöldökkel nézek az őrre.

*Értem?* – gondolom magamban.

Ritkán érintkezem az apámmal, hiszen az elmúlt hat évben alig tartózkodtam a palotában. Többször volt az erdő az otthonom, mint nem. Nem veszek részt a trón napi ügyeinek intézésében. Apám egyértelművé tette: addig nincs ott helyem, a