ELOWEN

Ki kell préselnem magam a szűk nyíláson. A rácsok a mellemet és a lapockámat nyomják, ahogy átküzdöm magam. A fém hidege átüt a ruhámon. A nyomás véraláfutásokat hagy a bőrömön, de túlteszem magam a fájdalmon.

Nem maradhatok itt. A kék szem halálos ítélet. Az egyetlen hely, ami biztonságos volt a vérfarkasoktól, a tavi szentély volt, de oda sem mehetek vissza.

Meg kell találnom az öcsémet.