ELOWEN

Kiegyensúlyozom a tálcát a kezemben, miközben a csípőmmel belököm a hálószobája ajtaját. – Hoztam neked egy kis teát. – A csésze megbillen az alátéten, én pedig megmerevedem. Megkönnyebbülten fújom ki a levegőt, amikor látom, hogy nem dőlt fel.

Gresia felemelkedik az ágyról, és gyorsan odalép hozzám. – Ezt nem kellett volna. – Megpróbálja kivenni a tálcát a kezemből, de elhúzom tőle.

– Úgyi