ELOWEN

A tüdőm levegőért kiált. Vonaglik a testem, és kétségbeesetten kapkodok bármi után magam körül. A körmeim a faasztal felületét szántják. Megpróbálom kiszabadítani magam egy rúgással, és üvegcsörömpölés harsan a padlón, ahogy leverem a poharat az asztalról. A whiskysüveg felborul, és a szesz szétfolyik az asztallapon. A palack után nyúlok, amely már csak homályos foltként látszik.

Elkapom a