Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Elara szemszöge.
– Enyém…
Vonaglani kezdek annak a jellegzetes hangnak a hallatán. A sötétségben lebegek, és csak ennek a szónak a visszhangja nyújt némi vigaszt.
Nos, vigasz helyett, mindössze félelmet érzek.
A szemeim ide-oda cikáznak a sötétben, keresve, honnan jön a szó.
Ki mondja ezt? – gondolom magamban, miközben a szemeim végtelenül pásztáznak körbe.
Csak hidegrázást érzek, ahogy végigfut a