Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Elara szemszöge.

– Enyém…

Vonaglani kezdek annak a jellegzetes hangnak a hallatán. A sötétségben lebegek, és csak ennek a szónak a visszhangja nyújt némi vigaszt.

Nos, vigasz helyett, mindössze félelmet érzek.

A szemeim ide-oda cikáznak a sötétben, keresve, honnan jön a szó.

Ki mondja ezt? – gondolom magamban, miközben a szemeim végtelenül pásztáznak körbe.

Csak hidegrázást érzek, ahogy végigfut a