Vraxos mozgását lelassította a lépcső, ezért kihasználtam az alkalmat, és minden erőmmel előrevetődtem. Mire a rám boruló árnyéka teljesen elnyelt, sikerült megragadnom az altatópuskát.

„V-r-a-x-o-s... V-r-a-x-o-s...”

Türelmetlennek tűnt, és vágyakozás érződött a hangjában. Úgy hangzott, mint egy kiéhezett fenevad, amely abban a pillanatban képes lenne egészben lenyelni.

Tudtam, hogy ha most ne