Visszafojtottam a lélegzetemet, és minden erőmmel azon voltam, hogy ne adjak ki semmilyen zajt, ami felkelthetné Korgan figyelmét. De végül pontosan az történt, amitől a legjobban tartottam.

Ahogy Korgan tekintete végigsöpört a sarkon, ahol Vraxos és én voltunk, hirtelen megállt és ránk meredt. Az arckifejezése egy pillanat alatt megváltozott. Korgant elöntötte a düh, az arca ellilult a haragtól.