Vraxos rám nehezedő felsőtestének súlya fojtogató volt, de továbbra is a nyaka köré fonva tartottam a kezeimet, hogy magamhoz szorítsam, mintha ez a súly lett volna az egyetlen dolog, ami biztosított arról, hogy abban a pillanatban velem van.

Nem tudtam kiverni a fejemből Mary élettelen testét, ahogy a nyílt tengerre sodródó mentőtutajra helyezték, és a levegőben zengő, gyötrelmes sikolyt. Önkénte