– Vraxos, ne értsd félre! Megsérült, csak kezelem! – magyaráztam azonnal, miközben feltápászkodtam, kezeimmel átfontam Vraxos vastag, erős farkát, és hátrafelé húztam.

Bárhogy is volt, Vraxost ekkorra már egyértelműen elborította a düh, nem is beszélve arról, hogy mindig is erőszakosan birtokló volt. Ez nagyon rosszul sült el!

Hogy a helyzet még rosszabb legyen, a próbálkozásom, hogy megállítsam,