– Ülj le! – parancsolja Sebastian, miközben ő is helyet foglal.

Őszintén szólva, ez kísértetiesen hasonlított arra, amikor az iskolaigazgató irodájába rendelnek. Feszült voltam, nem tudtam nyugodtan ülni, idegesen fészkelődtem.

Sebastian úgy nézett ki, mintha épp most jött volna a zuhany alól. A haja még nedves volt, és amióta megismertem, most először láttam hétköznapi ruhában. Egy V-nyakú pólót