– Meghalt – felelem, képtelenül arra, hogy elrejtsem a hangom bizonytalanságát.

Hallom, ahogy Red felszisszen a döbbenettől. Gyorsan összeszedi magát, majd puszit nyom az arcomra, aztán az állkapcsomra. A közös kötelékünkön keresztül érzem a felém áradó szomorúságát.

– Sokáig voltatok együtt? – kérdezi némi idő elteltével.

– Nem. Soha nem találkoztam vele – válaszolom rekedten.

Zavartan néz rám. –