– Tényleg muszáj elmennem? – panaszkodtam. – Őszintén szólva semmi kedvem társasági életet élni.

Nézem Sebastiant, ahogy köti a nyakkendőjét. Kétrészes öltönyben van, és szexin néz ki. Olyan dögös, mint a pokol tüzes mélye.

Valamilyen ismeretlen okból átszelem a szobát, és elé állok. Elütöm a kezét, és segítek neki befejezni a nyakkendő megkötését. Olyan meghitt volt, mintha már százszor csináltuk