„A gyász visszavetette a felépülésemet. Nem maradt semmi, amiért élhettem volna, csak meg akartam halni, hogy követhessem őt. Peter elköltöztetett minket, és folyamatosan hajtott. Majdnem két évvel a történtek után még mindig le voltam bénulva, és a közelében sem jártam a gyógyulásnak. Emlékszem, Peter kiabált velem, szánalmasnak nevezett, amiért hagytam Valeriát győzni, és akkor életemben először