Lauren.

Kinyitom a szemem, és már nem a sötét szobában vagyok. Egy mezőn találom magam.

Körülnézek, próbálom kitalálni, hogy a fenébe kerültem ide. Meghaltam? Ez a paradicsom? Az utolsó dolog, amire emlékszem, a gyötrelmes fájdalom volt, amit az ereimben futó ezüst okozott. Biztosan meghaltam. Ez volt az egyetlen magyarázat.

A mező gyönyörű volt. A fű zöldebb volt, mint bármi, amit valaha láttam.