Mielőtt egyet is pisloghattam volna, Nico már a torkánál fogva tartotta Dantét. Nico magánkívül volt a dühtől, ahogy szorította a markából szabadulni próbáló férfit. A döbbenettől megdermedve, térdre rogyva figyeltem Aria egyre pánikszerűbb arcát.

Életben volt. De ugyanakkor ő már nem az én Ariám volt. Csontsovány volt, alultápláltnak tűnt még egy emberhez képest is. A csontjai úgy rajzolódtak ki