A kovenjük mindig meglepett. Sok koven áttért a modernebb, városi megközelítésre. Nagyjából úgy, mint manapság a falkák. Ez a bizonyos koven azonban még mindig a régi idők fűtetős kunyhóinál maradt. Nem döngölt földpadlójuk volt, hanem a környékről származó, kezelt, természetes fa. Lenyűgöző látványt nyújtott, és az ember valóban úgy érezte, hogy egy sokkal varázslatosabb helyen jár, mint máskor.