Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Semmit sem tanultam. Egyetlen átkozott dolgot sem. Sőt, ha valami, hát visszafejlődtem arra a szintre, amikor még csak kölyök voltam. A hátamon fekve a mellkasom hevesen zihált, és mindenem fájt. Vance izzadt ugyan, de abban sem vagyok biztos, hogy megütöttem-e olyan erősen, hogy egyáltalán zúzódása legyen. Én viszont úgy éreztem, mintha a halálomon lennék. A levegőben legyintve megráztam a fejem.