Bastian

Kín. Forró pokol lüktetett a vállamban, futótűzként terjedve szét az ereimben. Karmok. Ilyennek érződtek – borotvaéles karmok hasítottak a húsomba, lényem legbensőbb lényegét tépve szét. Látásom elhomályosult, lakosztályom fényűző falai a fájdalom örvénylő forgatagává olvadtak össze.

A ködön keresztül egy távoli hang hasított bele a fejemben lévő kakofóniába.

– Bastian? – Női hang. Ismerő