Elara

Megborzongtam, ahogy bezárult mögöttem az ajtó. Kezem végigsimított az elrejtett kardomon. Nem voltam biztos benne, mit tennék ezúttal, különösen most, hogy már nem volt valódi eszköze arra, hogy váratlanul érjen.

A csatatér képe, a vér és az égő levegő emléke töltötte meg az elmémet. Ignatia megremegett és mélyebbre húzódott az agyamban, visszariadva az emléktől.

Bármennyire is kényelmetlen