Elara

Éreztem, ahogy Ignatia visszahőköl a figyelmétől. Teljesen feszélyezte a férfi jelenléte, és ő ezt biztosan tudta. Csakhogy cseppet sem érdekelte. Megfeszítettem az állkapcsomat.

– Ahogy mondtam, Elara a nevem, és elvárom, hogy megadja a kellő tiszteletet.

Kuncogott. – Mekkora tűz. Az a bestia sosem érdemelt meg téged… Reméltem, hogy az évek során rájössz majd erre… Úgy tűnik, csak még… tüze