Kaelen

A pisztoly elsült, a visszarúgás a falnak csapott, a fejem meg is reccsent rajta. A csuklóm és az ujjaim szinte sikoltoztak a fájdalomtól. A hang fülsiketítő volt. A torkolattűz vakító volt a szoba félhomályában. A fülem csengett, a látásom elhomályosult, de hallottam Draven fájdalmas kiáltását és egy puffanást.

– A rohadt…

Úgy tűnt, nem volt halálos. Épp azon gondolkodtam, hogy újra lőjek-