Willa szemszöge:

Ezúttal nem vitatkoztam, nem dacoltam vele. Egyenesen a szobámba mentem, hogy átöltözzek fehérneműbe, pontosan úgy, ahogy kérte.

Amikor beléptem a szobába, a mellkasom elszorult. Az ágy tökéletesen be volt vetve, mintha csak rám várna, a szekrény pedig még mindig tele volt ruhákkal.

Olyan volt, mintha el sem mentem volna.

Végül egy piros szettet választottam – bugyit és melltartót