Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Nem tudtam, miért rezzentem össze. Nem értettem, miért érzem azt a kis félelmet a gyomromban. Nem fogom komolyan venni, amit olvastam. Újra és újra azt ismételgettem magamnak, hogy ez a való élet, és azok a dolgok nem léteznek.
Így hát ellazultam, a férfiak pedig csak olvashatatlan tekintettel néztek rám.
– Hol van Archer? – kérdeztem, nem azért, mert érdekelt, csak mondanom kellett valamit, hogy