Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Az előttem álló boszorkányt bámultam ökölbe szorított kézzel, a körmeim a tenyerembe vájtak. Sok mindent akartam mondani neki. Akartam átkozni a nevét, a pokolba kívánni, az arcába üvölteni, hogy engedje el apámat a mérgező karmai közül, de ezzel csak figyelmet szenteltem volna neki.
Előbb ugrom le egy hídról, minthogy egy morzsányi figyelmet is kapjon tőlem.
Így hát elmentem mellette, rá sem pill