Két napot töltöttem Kierannel és a fivéreivel, és ahogy elnéztem őket együtt, rájöttem, hogy nem is volt szükségük a szarházi apjukra, amikor ott voltak egymásnak.

Mindhármuknak más volt a személyisége, mégis olyan jól illettek egymáshoz.

Féltékeny voltam; egykeként sosem volt részem ilyesmiben. De nem éreztem magam kirekesztve. Mindenbe bevontak, történeteket meséltek a fiatalabb éveikről.

Láttam